Kedves Barátaim!
Bartus László és az Amerikai Népszava az Élet Menete kapcsán megjelent írása bennem óriási feszültséget keltett. Ez talán érződött is beírásaimon....
Szeretném kiadni magam. Nem azért, mert magamutogató lennék, hanem, mert tűrhetetlennek vélem, ami a tárgyban ( holokauszt, antiszemitizmus) mára- ismét- kialakult. Katolikus vagyok, keresztény. Mindig az voltam, ilyen csaladába születtem, ilyen iskolába jártam. Ferences öregdiák vagyok. Barátaim, osztálytársaim közé sorolhatom S. Ádámot, aki a Vatikán alkalmazásában álló paptanár, A. Iván írót, újságírót, a Népszava munkatársát, K. Tamás írót, újságírót, a katolikus sajtó egyik prominensét, E. Istvánt, József Attila- díjas írót, újságírót, "szintén zenész", vagy prof. dr. Sz. László egyetemi tanárt, matematikust is.Azaz, széles a pálya, színes a paletta.
A hitem nevetségesen egyszerű alapokon áll.
Egy földbe ásott kereszten...A feszületen az Ember fia, Jézus, az Üdvözítő. A félrecsukló fej fölött egy tábla.: I N R I. Azaz Názáreti Jézus, a Zsidók Királya. Miért kellene nekem, egyszerű embernek mást követnem? Nekem sosem okozott gondot az a- szerintem- téveszme, hogy a zsidóság veszejtette el Jézust, ezért antiszemitának illene lennem. Nem tartom véletlennek, hogy a zsidó nép lett a kiválasztott nép, nem kérdőjelezem meg, hogy miért nekik adta az Úr a kőtáblát, miért Mózes lett az, aki lett? Hogy jönnék én ahhoz, hogy mindezt felülbíráljam?
Nekem nincsenek aggályaim.
Tőlem Jézusnak lehetett felesége, gyereke, testvére. Ha kiderülne, hogy nem Júdás volt az áruló, ha kiderülne, hogy van Júdás evangéliuma, attól sem kapnék hideglelést. Nekem Mária egy személyben a Boldogasszony, Anyánk, és egy tiszteletben megöregedett zsidó asszony, akinek speciel a Megváltót köszönhetjük. Azért vagyok nyugodt hitemben, mert a történet úgy esett, ahogy írva volt. "Beteljesedett"- mondta Jézus. No, ha ez igaz, akkor mi a fenét kételkedjek én?
De azt is vallom, és hiszem: Az Úr nem csak azt a táblát adta a zsidó népnek, hanem hatalmas felelősséget, kötelezettséget, feladatot is! Mely feladat teljesítése nem csak abból áll, hogy antiszemitizmust, holokauszt-tagadást vizionálnak egyes megmondó-emberek, ha akár csak egy zsidó viccet hallanak, nem csak abból csak abból áll, hogy pedofil papok penetráns rémtetteit emlegetik nap mint nap, nem csak abból áll, hogy úton és útfélen, útszéli módon szapulják, alázzák meg a katolikus egyházat, s ezzel együtt akár akaratlanul is, de ezt teszik ama egyház talpas tagjaival is, nem csak abból áll, hogy farkast kiáltanak ott, ahol, ha nem is bárányok, de maximum pulikutyák vannak.
Lehet, hogy minden hazugság, lehet, hogy minden tévedés, rosszindulatú ferdítés? Lehet, hogy Jézus nem mondta Péternek, hogy "Te kőszikla vagy és erre építem egyházamat"? Lehet, hogy Jézusnak semmi köze a katolikus egyházhoz? Lehet, hogy a négy evangélium nincs is? Lehet, hogy az egyházaknak, általában, semmilyen pozitív szerepe nem volt tanításban, oktatásban, nevelésben, gyógyításban, tudományban, építészetben, egyebekben? Lehet, hogy minden egyházi vezető potenciális antiszemita bűnöző? Hogy van az, hogy a zsidóság (és a cigányság) képviselői sokszor kikérik maguknak, hogy a gojok arra hivatkoznak, hogy nekik is van zsidó (cigány, szerb, hottentotta) barátjuk, ismerősük, miközben zsidó származású, potenciális ateista közírók, miközben a sárga földbe döngölik az egyházakat, megjegyzik, hogy ismernek rendes papot, szerzetest, tiszteletest. Mondjuk, kettőt......Akkora bűn, ha Erdő Péter megnyilatkozik az Élet Menete alkalmából? Akkora hiba, ha a megjelenő külföldi vendégek mellé azonos rangú magyar vendéget is hívnak? Nem értem.
A holokauszt az emberiség történelmének egyik legtragikusabb története.
A 20 századé mindenképpen. Aki itt variál, magyaráz, engedményeket tesz, az valóban bűnt követ el, és ebben egységes a világ. A történtek után az érintett nép tagjainak reakcióit nem lehet csupán értelmi alapon megítélni. Nem is kell. " Minden bűn megbocsáttatik, de az ártatlanul kiontott vér nem bocsáttatik meg!" Ezzel egyet tudok érteni. Fiatal koromban "drukkoltam" a náci-vadászoknak, és egyetértek azzal ma is, hogy a bűnösöket fel kell kutatni, el kell ítélni (aztán amnesztiában részesíteni), bár félhalott öregembereket nézni a bíróságok előtt, hát....? Nem tudom. Azt viszont határozottan állítom, hogy az Élet Menete nem csak a holokausztot megszenvedők menete. Az én menetem is. A gyerekemé is.
Azzal kevésbé értek egyet, ha a 21. század elején, pár furnyákos New York-i ügyvéd kitalálja, hogy a magyar MÁV még perbe fogható, mert vagonokat adott a megrendelőknek. Ilyen alapon perbe fogható lenne Kovács 23. József vasúti altiszt, aki bizonyítható módon nem állította át tilos!-ra a szemafort, pedig tudnia kellett, hogy kik vannak a vagonokban. Ez abszurd.
Talán meg kéne békélni. Értelmi és érzelmi alapon egyaránt. Mert, ha a szabadelvű polgári csoportok belesüppednek a " Ki a nagyobb, ki a kisebb antiszemita a lehetséges szövetségesek közt?"- kérdés megválaszolásának ingoványába, akkor nem lesz szövetségesük. Ha meg nem lesz, akkor sikerük sem lesz. S mivel magam szabadelvű polgár vagyok, akkor én is magamra maradok. De immár duplán. Ennek pedig nem örülnék.
Rába György
